Megint egy sikerkönyv a könyvtárból, ezúttal jól választottam. Azért hoztam ki, mert elolvastam, amit a szerzőről írnak, gondoltam, aki az Independentnél újságíró, az csak tud már írni, és valóban.
Romantikus, de komoly könyv, mert komoly témát feszeget. Engem elsősorban nem az eutanázia-kérdéskör fogott meg, hogy megengedhető-e, hogy egy aktív életet élő fiatal, akinek lebénul mind a négy végtagja és egyre gyengébb állapotban kerül, dönthessen úgy, hogy méltósággal elmegy. Ami nekem tetszett, az annak a folyamatnak a leírása, hogy a huszonéves lány, aki laikusként, egyéb munka híján vállalja el a társalkodónő szerepét a lebénul férfi mellett, hogyan kerül egyre közelebb hozzá, hogyan kerül a beteg hatása alá, hogyan változik meg az élete a nehéz családi háttere/barátja viszonyában, milyen felismerésekre jut és milyen döntéseket hoz meg. És amikor kudarc éri, azt hogyan dolgozza fel... Ezek az apró lépések tetszettek igazán, ezek miatt nem hagytam abba, amikor gyengébb részekhez, fordulatokhoz értem. A végkifejlet is másodlagos volt, romantikus de nem szirupos, keserédes és reális. Igényesen megírt könyv, szép olvasmány.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése