Programok

Múlt hétévégén az Alternatív Energiák c. rendezvényen voltunk, nagyon tartalmas program volt, gyerekeknek is (kivéve a Legkisebbnek persze, akinek mindenki előszeretettel pakolta volna a lufikat a kezébe, aztán én meg mit csináljak velük... a babakocsijára kötött héliumos lufit is sikerült kibontania, úgy kellett levadászni a 86-os busz plafonjáról :)

Holnap lesz a Kutatók Éjszakája, és nagyon sok csillagászati rendezvény is lesz, sajnos egyikre sem jutok el :(

Ahová viszont nagyon szeretnék, az a szombati Hunyadi László premier, amelyet az Opera előtt kivetítőn lehet nézni élőben, az Andrássy utat lezárják és székeket tesznek ki. Csak legyen jó idő...

Sült oldalas

A világ legegyszerűbb kajája, és mindenki szereti, csak minél soványabb oldalast kell vadászni hozzá...

Sült oldalas

- 1 bő kg oldalas

- köménymag, só, bors, vagy oldalas fűszerkeverék

- kis olaj

- kevés víz

- jénai tál, aminek van fedele

Kb. ennyi is a recept :) az oldalast fel lehet darabolni, de mehet egyben is a kiolajozott jénaiba fűszerezés után. Kis vizet is öntök alá, rá a fedő, és kb. 180 fokon sül másfél-két órát. A végén le lehet venni a jénai fedelét, de nekem az alatt is szép pirosra és omlósra sül. Krumplipüré, steak krumpli vagy friss kenyér illik hozzá :)

Amíg sül az oldalas, mehet be mellé a sütinek való sütőtök is, és ha befér, akkor a süti bekeverése után a kuglóf-forma is.

Gyömbéres-tökös kuglóf

A recept a Kismama Babakonyhája című könyvből való.

Gyömbéres-tökös kuglóf

- 30 dkg sütőtök puhára sütve

- 1 kávéskanál őrölt gyömbér

- 10 dkg (puha) vaj

- 4 tojás

- 20 dkg porcukor

- 3/4 tasak sütőpor

- 30 dkg finomliszt

A száraz-nedves hozzávalókat (a cukor az utóbbihoz kerül) külön összekevertem, majd összeforgattam. A sütőtök-kockákat nem kell külön pépesíteni, a robotgép elbánik vele. Kivajazott formába kanalaztam, és előmelegített sütőben 180 fokon megsütöttem.

A recept nem ír rá cukormázat, de 10 deka cukor pár kávéskanál bodzaszörppel kikeverve és rácsurgatva nagyon megszépíti, és kb. 1 percig tart elkészíteni. A gumicukor természetesen nem bababarát :)

Sütőtökleves

Elkezdtem összeírni, mikor mit főzök, hogy alakuljon egy lista, amiből válogathatok, ha nincs ihlet és leadott rendelés. Hiányoznak a koleganőim, együtt mindig könnyebb ötletelni...

Ezeket vasárnap főztem, és a mennyiség ellenére nem túl melós menü szerencsére. Ilyen levessel már próbálkoztam, chilis változatban, de nem sikerült, aztán Bükkben ettünk (ahol főzni tanulok :), és megint az a tanulság, hogy a kevesebb (egyszerűbb) több (jobb) :)

Sütőtökleves

- 1 kis fej hagyma

- kis olaj

- 1 közepes sütőtök meghámozva, kimagozva (a húsából levettem 30 dekát a sütihez)

- 2 szem közepes krumpli meghámozva, kockákra vágva

- kb másfél l víz

- bio vegeta (most vettem, az íze ugyanolyan, mint a rendes ételízesítőnek, de kevesebb só van benne, kb olyan, mint amit én szoktam keverni bio szárított zöldségkeverékből, úh többet nem veszek, mert nem olcsó)

- őrölt gyömbér

- 2 dl tejszín

- hámozott tökmag

- pár csepp tökmagolaj, ha van

A legmacerásabb rész a sütőtök megtisztítása. Olvastam, hogy tegyük be 10 percre forró sütőbe, hát majd next time. A hagymát kis olajon üvegesre pároltam, hozzáadtam a sütőtököt és a krumplit, átpirítottam kicsit, és felöntöttem a vízzel, hozzáadtam a fűszereket. A gyömbér csíp, de kell bele, kóstolgatni kell. Nagyon hamar megpuhul. A Legkisebbnek kivettem tököt és krumplit, villával összenyomkodtam kis lével, ő ezt ette (egyedül, 2 kanállal, el lehet képzelni). A többibe botmixer, majd a tejszínnel még egyszer felforraltam. A végén csöpögtettem bele pár csepp tökmagolajat, ezt lehet a tálalásnál is, díszít is. A tökmagot száraz serpenyőben megpirítottam, ez volt a feltét.

Turis gyöngyszem

Giga Turi, Kolosy tér, tegnap. Ott hagytam :)

Köhögős tea

A két fiút elérte sajnos a megfázás (na melyik is a gyengébbik nem?), és a kisebb még hajlandó azt inni, amit adok neki. Színes KUBU-s WATERRRRR! palackból pláne (köszi a tippet, Kert utca, tényleg nem csöpög :))

Hársfatea friss kakukkfűvel

2 filter hársfatea

2 ág kakukkfű

fél liter vízzel leforrázva

kis cukor (mézet még nem merek adni, lehet már vajon???)

Paradicsomos tészta a bézik sorozatból :)

Elég általános megnevezés, viszont nem általános az elkészítési módja, a tésztát ugyanis nem vízben, hanem a paradicsomlében kell kifőzni. Valamelyik Stahl-műsorban volt évekkel ezelőtt, amikor Buday Péternek minimális hozzávalókból kellett alkotnia. A szalonnát és a sonkát én tettem hozzá, mert volt itthon.

2 liter 100%-os paradicsomlé

oregano

só

cukor

40 dkg penne vagy fussili

10 dkg bacon kis kockákra vágva

15 dkg sonka kis kockákra vágva

friss bazsalikom

parmezán vagy más sajt

A paradicsomléből kb. másfél litert felforraltam szárított oregánóval, kis sóval és cukorral. Amikor forrt, belekevertem a tésztát, nagyon-nagyon takarékra tettem és lefedtem. Néha óvatosan megkevertem, mert az alja hajlamos leragadni, amíg a tészta megpuhult. Kicsit kellett még önteni hozzá a paradicsomléből, inkább legyen szaftosabb, és mire kihűl, úgyis beszívja magába.

Közben serpenyőben megpirítottam a szalonnát és a sonkát, majd készen összekevertem a tésztával. Tálaláshoz kötelező a friss bazsalikom és egy pár forgács parmezán. Frissen az igazi.

Downton - Maggie vs Shirley

Végre-végre! Nekem megint nagyon tetszett... tartottam kicsit Shirley McLane-től, de el kell ismerni, a kontraszt Maggie Smith-szel nagyon jól sikerült. A szövege is ott van, plusz oktatni lehetne a brit-amerikai akcentust :) Ez a kép mindent elárul :)

Igen, rettenetesen romantikus és igen, lehet bőgni rajta, amikor két évadnyi se veled-se nélküled után végre összejön a két hős, de ez egy annyira igényesen felépített, kidolgozott sorozat, hogy csak sajnálni tudom, hogy kevés ilyen van. Anglománoknak, Jane Austen-fanoknak, Váratlan utazás vagy Tudors-rajongóknak kötelező :)

Kvíz: melyik Jane Austen feldolgozásban játszott a Matthew-t alakító srác? (Zárójelben: ott nem nézett ki ilyen jól.)

Buci a suliból hazajövőknek, akik elvileg ebédeltek benn :)

Megint egy recept, aminek nem emlékszem az eredetére, törökös ACMA-féleség, nagyon kellemes tészta, variálható sósan-édesen, én ezt az ilyen is-olyan is változatot szoktam, mert csak magában esszük.

Puha buci (14 db lett belőle)

50 dkg liszt
1 csomag szárított élesztő
fél zacskó sütőpor
1 kis pohár natúr joghurt (ez lesz a mérőpohár)
1 pohár étolaj
1 pohár langyos tej
1 egész tojás
1/4 pohár cukor
1 szűk teáskanál só

A tetejére 1 tojássárgája kis tejjel elkeverve a kenéshez, a szóráshoz szezámmag, jégcukor, darálatlan mák, szotyimag, stb.

A lisztet elkevertem az élesztővel, a sütőporral, a cukorral és a sóval, majd ment a közepébe a megmikrózott joghurt és tej, majd az olaj, és a kulimászt elkevertem az ujjammal a tojással is. Kellemes állagú bucit lehet gyúrni belőle. Kb 1 órát kelt, az ablakot jó lett volna becsukni mellette, mert már elég hideg van, de azért így is megkelt. Hosszú rudat sodortam belőle, abból maroknyi tésztát csipkedtem, azokat külön hengergettem és csomót formáztam. Letakarva keltek még fél órát, utána megkentem a tojássárgája-tej keverékkel és megszórtam a mákkal. Előmelegített sütőben ez is 200 fokon sült, amíg szép színük nem lett.

A stangli - nagyon nagy A-val

16 év házasság és kb 200 próbálkozás után sikerült. A recept nem annak indult, hanem valami kiflinek valót kerestem, de a begyúráskor már látszott, hogy ebből kiflit képtelen vagyok tekerni, úgyhogy kinyújtottam és a szokásos feltétekkel stangli lett belőle. F_cking perfect, á lá PINK.

Fénykép sajnos még mindig csak mobilról, a másnapi maradék :(

3 egész tepsi lett belőle, de nagyon gyorsan fogy, ez a szűk családi adag.

 

STANGLI

- 75 dkg liszt
- 15 dkg zsír (igen, disznó- vagy libazsír)
- 15 dkg margarin
- 1 egész tojás és egy sárgája
- egy tasak élesztő
- 0.75 dl tej
- 1 kávéskanál cukor
- 3 kávéskanál só (ha nem elég sós, az nagy baj)
- kb 3 evőkanál tejföl

A tetejére
- a kimaradt tojásfehérje lekenni
- reszelt sajt
- magok (kömény, len, szezám)

Az élesztőt fel lehet futtatni a tejben a cukorral, én nem vacakolok vele.

A lisztet összekeverem a sóval és az élesztőporral, majd a kezemmel összemorzsolom a kétféle zsiradékkal.

Utána mindent beleöntök a közepébe, és kicsit elkeverem az ujjammal, hogy a tojás vegyüljön, és cipóvá gyúrom. Nem kell tökéletesnek lennie, a kéz melegétől olvad a zsír, az nem tesz túl jót neki, nade azért valahogy össze kell dolgozni.

Letakarva pihentetem, ha nagyon meleg van, akkor a hűtőben, egyébként kint a konyhapulton. Pihenés közben pöttös lesz, de nem baj. Nem fog megkelni, mint egy normál kelt tészta, de nem is kell neki. Egyéb elfoglaltságoktól függően fél-egy órát pihen.

Kb. fél cm vékonyra nyújtom, lekezelem a fehérjével és megszórom a sajttal és a magokkal. Derelyemetélővel csíkokra vágom és 200 fokon légkeverésen (én mindent azzal sütök) kisütöm, egyszerre mehet be mind a három tepsi, a végén kell csak figyelni, hogy mindegyik megkapja a szép színt.  Másnap is nagyon finom, még akkor is, ha véletlenül letakaratlanul marad éjszakára.

New Design

New Design by my Girl :)

Csillagok, csillagok...

Szerintem ez az egyik legszebb magyar népdal. És ez volt az előnye annyi év szolfézsra-járásának, valamint a jó öreg gimis szokásnak, hogy minden énekóra előtt jelzőcsengőkor az osztály már népdalokat énekelve várja a tanárbácsit.... hogy tudok jópár népdalt! Persze ciki, mert a Középső rám szól, hogy anya, ugye tudjuk, hogy neked nincs hangod... de azért a fejemben szólhatnak :)

Nade most nem is ez a téma. Ugyanis elment a Hold pár napra, az idő kellemesen meleg még, már nem kell éjfélig fennmaradni, hogy kellőképpen besötétedjen, és, és... tizenegy után tegnap megláttam a Jupitert is, már hiányzott, Keleten kell keresni, olyan fényes, hogy nem lehet semmivel összekeverni, akinek nem takarja ki a látómezőt egy hegy keleti irányban, az hamarabb is megláthatja :)

Ha a kályhától indulunk újra (azaz a Göncölszekértől), akkor gyorsan folytassuk a rúdjának irányát addig, amíg egy fényes és határozottan vörös színű csillaghoz (minél öregebb egy csillag, annál vörösebb, ez tehát egy érett példány) érünk, ez az Arcturus. 

Az Ökörhajcsár (Bootes) csillagkép fő csillaga, most már lemenőben van, nemsokára eltűnik. Tavasszal jelenik meg újra Keleten, pont akkor, amikor indulnak a mezőgazdasági munkák (na vajon akkor miről kapta a nevét a csillagkép?) 

Ha az Arcturustól kicsit visszafelé haladunk (fölfelé), nem kell sokat, akkor próbáljunk megkeresni egy nagyon szép körívet félkör. 7 csillag alkotja, az egyik jóval fényesebb, mint a többi. A szép rajzolat neve Északi Korona, a fényeske pedig a Gemma, a Korona Ékköve (:-).



Érdemes figyelni, hogy már akár egy hét elteltével is "mozog az ég", ez persze nem őszi sajátosság, mindig így van, de pl. az Arcuturson jól megfigyelhető, ha minden este kb azonos időpontban nézzük, hogy halad lassan egyre lejjebb az égen (és vele együtt persze a csillagképek is, a Koronának is leáldozóban van :), Kelet felől pedig újabbak jelennek meg, amelyek télen díszítik majd a mennyezetet.

Magyar zenék

A szombati közmédiás Szimfonik Live 2.0 után meghallgattam volna néhány dalt újra, és nem is kellett amatőr videók között keresgélni a Youtube-on, mert itt az MR2 oldalon szép rendben megtalálhatók az Ausztik felvételek. Azért persze a szimfonikus zenekar hiányzik, de remélem, készült felvétel, és az is elérhető lesz nemsokára.

A koncert nekem nagyon tetszett, hajrá Neo és Vad Fruttik, de például ütött ez a szám is. Ami csalódás volt, az a Compact Disco... nem tudom pontosan, mi hiányzik, de valami nagyon kéne még nekik. Nem rosszak a számok, nem rossz a zenekar, de mégsincs benne az a valami, a dzsúz...

Glamour Doll

Nem terveztem ilyen bejegyzéseket írni, azért, mert abszolúte nem vagyok profi, nálam sokkal jobban nyomják mások a témát, viszont ez a cucc bejött. Eddig a Maybelline Define A Lash spirálját használtam, de az utóbbi időben durván megdrágult, és nem is tartott sokáig, hamar beszáradt, valamint potyogott is. A Rossmannban láttam meg ezt, kihúztam a kefét és nagyon megtetszett (a dizájn is jó, de az sokadlagos szempont). Az ára pedig igen kedvező (1200 Ft körül volt), sokat nem veszítek vele. Tegnap délután fel is tettem, és hát bejött, na! Ma reggel tettem fel, kíváncsi vagyok, meddig bírja, ráadásul parlagfű-szezon van, durva az igénybevétel :) Már csak egy jó lemosó kéne, ami után nem Tobradex-szel kell helyrehozni a bőrömet :)

UI: Bírta egész nap. Megtartom.

Zabpelyhes keksz a la Rachel Allen

Régen írtam receptet :) Tegnapelőtt sütöttem meg Rachel Allen receptjét, nagyon jó lett, már be is írtam a szakácskönyvembe (ahová csak a kipróbált és tesztelt receptek kerülnek).

Az ötletet innen merítettem. Picit változtattam rajta (kevesebb cukrot tettem bele, és a mazsola is kimaradt az eredetiből, és 11 deka helyett csak 10 deka vajat tettem bele, mert emiatt nem akartam kinyitni egy másik kockát).

• 10 dkg puha vaj
• 15 dkg cukor
• 1 egész tojás
• 2 evőkanál víz
• 1 tasak vaníliás cukor
• 25 dkg zabpehely
• csapott teáskanál só
• 10 dkg liszt
• 1 csapott teáskanál sütőpor
• kb 5 deka süthető csokilapocska (Ázsia-bolt), de ehelyett gondolom mehet bele bármi más is

A fentieket összekevertem, egyedül a lisztbe kevertem el külön a sütőport. A massza jó ragacsos, nekem nem sikerült kézzel diókat formálni, egy kanalat használtam és azzal pottyantottam a sütőlapra, a végeredmény ugyanaz lett, mint a kézzel görgetett. 32 db lett belőle. Viszont a kezemet tényleg leradíroztam a végén a maradékkal, és nagyon-nagyon puha és finom vanília-illatú lett. Valahol olvastam, hogy a cukrászok (a nők persze) egy csepp vaníliát (gondolom aromát?) tesznek magukra parfüm helyett. Ez nekem nem jönne be, de a kezemen nagyon kellemes volt. Kicsinek-nagyoknak ízlett, lehet a játszótérre is vinni : P

Ui: Később készült belőle kakaós változat is, csokidarabok és a liszt 1 dekája helyett kakaópor ment bele. Ideális fémdobozba való süti.

The Informationist

Újra kinyitott a könyvtár, és a masszív British History után valami mást kerestem (a keresés az úgy történik, hogy megnézem a sikerlistás polcot, és általában ott mindig találok valamit, ill. ha látok valami jót, azt felírom, és az online ktalógusban kikeresem - ez nemigazán jön be, mert a mi könyvtárunk hiába nagy, azért mégsem eléggé, a Központiba kéne járni, de a babakocsit nem tudom feltenni arra a villamosra, ami odavinne).

Ez virított elöl a sikerpolcon, és láttam a hátulján, hogy a Tetovált lányhoz hasonlítják, és már raktam is a babakocsiba :) Hát, mit ne mondjak, borzalmas csalódás... Az összehasonlítás csak annyiban állja meg a helyét, hogy itt is van egy szuperzseni lány, aki mindenre képes, oszt ennyi :) Olyan helyzetekből jön ki, hogy azt még Bruce Willis is irigyelné a Die Hard-ban, 22 nyelven beszél, férfivá is tud változni, ráadásul rejtélyes múltja van. A sztori kifejezetten jó, nekem a kidolgozás a felületes, és hát túl sok benne a brutális helyzet, amiből a csaj secperc játszi könnyedséggel kimenekül golyóval a karjában, vagy térdelő helyzetből, úgy, hogy pisztolyt tartanak a homlokához. Emiatt nem ragad magával, és a karakter közel sem annyira életszerű, mint Lisbeth Salander (jó, totál elfogult Trilógia-fan vagyok). Nem használja ki a helyszín-adta lehetőségeket sem, aki Wilbur Smith-féle afrikai krimit vár, az is csalódni fog.

Ami viszont érdekes lenne, az magának az írónőnek az életrajza (bizony, nő írta), aki egy kommunában nevelkedett húszéves koráig, onnan szökött meg és kezdett új életet. Viszont nem erről ír, hanem további köteteket tervez megtölteni az Informátor újabb hihetetlen kalandjaival.

Játszótér, ahhhh!

Azt hiszem, a tegnap esti játszóterezést minősíthetem mérföldkőnek. Már az utcán, a babakocsiban elkezdett ordítani, pont akkor, amikor szembejött a Nagyok óvónénije, akit nagyon szeretünk, és aki sajnos nyugdíjba megy, mire a Legkisebb oviba megy : ( Kivettem a kocsiból, mire félreérthetetlenül jelelni kezdte a szopit, és amikor mondtam, hogy nem, akkor a pólómat ráncigálta, melltartóstul. Az óvónéni volt olyan tapintatos, hogy elköszönt, én meg mentem tovább, kezemben a bőgő gyerekkel, másik kézzel tologatva a babakocsit (sajnos, pont a nagyobb volt elöl, ami göröngyös járdán nem egy kezes, egykezes jószág). A sarkon befordulva aztán az óvónéni férjével is találkoztunk :)

A játszóhoz közeledve láttam, hogy rekord tömeg van, pedig ez egy nagyobb területű, de mégis kis játszó, ahová főleg max középső csoportig járnak, mert kicsiknek való játékok vannak.

A büdös kölök azonnal meglátta a csapot, amely körül hatalmas tócsa is állt. A víz szerencsére magától elállt, mire odaértünk, viszont a tócsához muszáj volt lehajolni. Addig nem volt gond, amíg csak a sáros leveleket dobálta, de aztán sántarókában (kedvenc mozdulata) lehajol, és inni akart a pocsolyából. Aztán pertsze ordított, mert nyilván nem engedtem. A hintába nem akart beülni, a rugósok foglaltak voltak, de ez nem is volt baj, mert ő most inkább menni szeret. Az első meglátott labdáig. Ami sajnos egy erőszakos kislány kezében volt, aki kapásból belemart a fiam arcába, amikor hozzáért a piros randa labdához. Anyukája nagyon türelmesen magyarázta, hogy nem szabad, drágám, én kevésbé türelmesen felkaptam és arrébb vittem. Persze hiába, az a piros bogyó nagyon kellett. A vége az lett, hogy mindkét gyerek ordított egy sort, aztán az én drágám észrevette, hogy a padon egy anyuka szőlővel tömi a csemetéjét, és ő is odaállt. A biztonság kedvéért még azt is mondta, hogy nyámnyá. A kapott szőlőszemmel szerencsére továbbment, a csúszdához. Ami nagyon tetszik neki, csak ő egyelőre lentről felfelé szeret rajta haladni. Ami oké hétköznap reggel, de ilyen tömegben kizárt. Rendeltetésszerűen még fél a csúszdától, de az már megy, hogy kb. a felére ültetem, és onnan csúszik. Viszont a cipője gumitalpa egy jó kis fekete csíkot húzott a szürke csúszdára, és emiatt a követező gyerek nem volt hajlandó lecsúszni. Óriási léggömbnyi pocakos anyukája nagyon jó fej volt, de a kölök nem tágított, a sor meg nőtt mögötte, anyja végül elkezdte az ujjával lemaszatolni a gumit. Besegítettem neki, mégiscsak az én fiam műve volt, aki eddigre már kiszedte a narancslét a babakocsiból, és a felét magára öntve, de rettenet elégedetten járkált fel és alá, szájában a csőrös kupakkal. Oral fixation.

Nem voltunk ott többet 45 percnél, de ez annyira kimerítő volt, hogy most egy ideig nem megyünk... És a fentiek nem vicceskedő bejegyzésnek szánt felturbózott átiratok, hanem 100% tiszta valóság. Az idő megszépít mindent, tudom, de emlékszem, hogy a két Naggyal, ha nagy ritkán játszóztunk, könyvet vittem magammal, és gyakran felnézve ugyan, de olvastam!!!

The Monkey Puzzle

Új babakönyv került a polcunkra, bár azt hiszem, egy kicsit még korai. A majom mamája Pagony-könyv, nagyon kedves rajzokkal, rímekbe szedett történettel. Pár héttel ezelőtt a Nők Lapjában is volt, ott tetszett meg.

A kismajomnak egy pillangó segít megkeresni az elvesztett mamát, amely persze nem sikerül elsőre, de a végén teljes a happy end, mert a papa és a mama is előkerül (az utolsó rajz annyira nagyon kedves, hogy gondolkodom rajta, hogy ki kellene valahogy nyomtatni faliképnek is, persze egyelőre még inkább csak az én kedvencem, a Legkisebbemnek kell még pár hónap, hogy megértse, de a rajzokat végül is már lehet nézegetni). Egy icipicit tiszteletlennek érzem a többi állattal szemben, hogy az elefántot böhömnek, a kígyót gonosznak, a papagájt meg rikácsolónak nevezik, de megbocsájtom, mert mindezzel azt jelzi a majmocska, hogy az ő mamája sokkal különb a többi állatnál :)

Dombornyomott történelem

Eleanor Hibbert több hangzatos álnevet is használt, és a könyvei kivétel nélkül a nagyon színes, arany betűs giccses kiadásokban jelentek meg. Vannak valóban csöpögősen romantikus történetei is, viszont a történelmi regényei a gagyi külső ellenére igen kemény olvasmányok.

Elsőre a Korona árnyékában c. művét olvastam a Tudor-korszak sorozatból, Véres Marcsáról (:-P), és most a Plantagenet sorozatot hoztam ki a könyvtárból. A három kötet mindegyike nagyon tömény történelemlecke csatákkal, politikával, némi szerelemmel. Nem tudom, hogy Aquitániai Eleonóra (Oroszlánszívű Richárd és Földnélküli János anyja) valóban olyan bővérű nő volt-e, ahogy itt megjelenik (bár lehet benne valami, elválni a francia királytól és hozzámenni egy akkor még kétesélyes trónkövetelőhöz nem volt egy bevett szokás a sötét középkorban), de elővettem Sir Winston Churchill könyvét is Anglia történelméről, és lecsekkoltam a fő eseményeket, és surprise - minden stimmel  :)

Nagyon sajnálom, hogy a történelem csak azóta érdekel, mióta nem kell belőle felelni és zh-t írni...

Az idén újra kezdem az őskort az Ötödikessel, és update-elem magam a XX. századból a Nyolcadikossal (akik az első órán kaptak egy brutális évszámlistát a világtörténelemből, és az első kérdést már nem tudtam: mikor kezdődött az Ókor? Válasz: az írásbeliség kialakulásával, ie. kb 2800...).

Back to School muffin

Nem mondom, hogy nagy kedvencem lenne az iskolakezdés, gyerekként se volt az (haha), de szülőként sem. A helyzet valamivel jobb, hogy a két nagy már nagy, és viszonylag önálló (anya, ne gyere az évnyitóra, az már ciki). A füzetbeszerzést korán letudtuk, a rajzcuccokat, színes kartonokat, stb. nem vagyok hajlandó előre megvenni, miután a rajzdobozból érintetlenül került elő a méregdrága pasztell-szet. Az első hét minden évben káosz, de majd lassan helyreáll a rend, remélem ez az idén is így lesz.

Első nap reggel muffint sütöttem (előző este bekevertem és még a papírokat is beleültettem a formákba, hogy reggel csak a sütőbe kelljen dobni). Nagyon finom lett, szépséghiba, hogy a harminc kiló tankönyv által agyonnyomva szedtem ki délben az egyik iskolatáskából... Megint egy olyan recept, amit már régóta sütök, és nem emlékszem, honnan való.  

Kép nincs, a fényképezőgép majdcsak előkerül egyszer...

Bézik muffin

500 ml liszt

1 sütőpor

250 ml cukor (kevesebb is elég)

250 ml tej

1 tojás

125 ml olaj

Ízesítőnek egy tábla étcsoki apróra vágva, mazsola (csak én szeretem), narancshéj, muffin fűszerkeverék (Kotányi, hasonló az íze a mézeskalács-keverékhez), meggy, dió, bármi, de az alap is finom.

Nagyon szépen felemelkedik, elég kb félig tölteni a formákat, így 18 db lett belőle.