A megmentő

Régen írtam könyvről, pedig elég sokat olvasok mostanában szerencsére, bár sok volt a felejtős köztük, pl. a két legutóbbi, amúgy sikerkönyv kategóriájú könyvtári könyv címére már nem is emlékszem, de csak úgy nagyjából sem, annyira nem maradtak meg. Nade! Apukámnak vettük karácsonyra Frei Tamás első kötetét, miután a testvérem már lemeózta. Hát, le a kalappal. Megmondom őszintén, hogy az abszolúte námbör ván Tetovált lány óta nem olvastam ilyen jó krimit. Más a témája és a stílusa persze, olyan Wilbur Smith-Ludlum-Ken Follett stb. keverék, de nagyon tetszett, ezek miatt: 

- kifejezetten olvasmányos és folyamatosan fenntartja az érdeklődést, nincsenek benne lanyha részek

-  van történet, akár valóságos is lehetne, több szálon futtatva, ezek jókor és jól találkoznak

- nem kaptam rajta semmi következetlenségen az írót (pl. tér-idő-kor összekeverése, pontatlan használata), ami sajnos annyira gyakran előfordul a kortárs regényekben, és engem nagyon idegesít  

- a hősök szerethetők és valóságosak (csak annyira Superman a főhös, hogy még épp nagyjából hiteles marad)

- pont jó hosszúságúak a fejezetek (aki nem olyan szerencsés, hogy órákra belemerülhet az olvasásba, annak is jó, emiatt ideális nyaralós olvasmány, és ezt a maga a szerző említette egy TV beszélgetésben, azzal együtt, hogy a harmadik kötet májusban jelenik meg, hogy lehessen vinni nyaralni. Így működik ezek szerint a könyvpiac.)

- jó hosszú, és én szeretem a vaskos könyveket, főleg ha jók :)

Ami kevésbé:

- kicsit szájbarágós a stílusa, vagy csak én vagyok szigorú, de hát Jane Austen mellett kémregényeken nőttem fel, mert az aztán volt otthon bőven

- tudjuk, hogy Frei piszok szerencsés és bejárta keresztbe-kasul a Földet, és nagyon sokat magába szívott, remélem ebből a tudásból hagy a többi kötetbe is, mert itt több rész kicsit olybá tűnik, hogy csak azért került bele, hogy ámuljunk, hogy lám, az író ezt is tudja (nem feltűnő, csak én vagyok kekec)

- nekem túl sok benne a dőlt betűvel szedett kifejezés, amivel nyomatékosítani szeretne. Ez helyenként nagyon hatásos, de ránézve egy oldalra ha nagyon sok van, az már túlzás

- hiteles forrásból származó információk szerint a titkosszolgálat abszolúte de nem így működik,de hát ezt én nem tudom megítélni

- nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az alapötlet kísértetiesen hasonlít egy pár évvel ezelőtt keringő összeesküvés-elméletet kifejtő e-mailre, amelyek szintén a magyarországi gáztározó állt a középpontjában, lehet, hogy az író is megkapta? Nincs ezzel semmi baj, csak engem zavart kicsit. Főleg az, hogy miért nem én írtam meg :)