Eleanor Hibbert több hangzatos álnevet is használt, és a könyvei kivétel nélkül a nagyon színes, arany betűs giccses kiadásokban jelentek meg. Vannak valóban csöpögősen romantikus történetei is, viszont a történelmi regényei a gagyi külső ellenére igen kemény olvasmányok.
Elsőre a Korona árnyékában c. művét olvastam a Tudor-korszak sorozatból, Véres Marcsáról (:-P), és most a Plantagenet sorozatot hoztam ki a könyvtárból. A három kötet mindegyike nagyon tömény történelemlecke csatákkal, politikával, némi szerelemmel. Nem tudom, hogy Aquitániai Eleonóra (Oroszlánszívű Richárd és Földnélküli János anyja) valóban olyan bővérű nő volt-e, ahogy itt megjelenik (bár lehet benne valami, elválni a francia királytól és hozzámenni egy akkor még kétesélyes trónkövetelőhöz nem volt egy bevett szokás a sötét középkorban), de elővettem Sir Winston Churchill könyvét is Anglia történelméről, és lecsekkoltam a fő eseményeket, és surprise - minden stimmel :)
Nagyon sajnálom, hogy a történelem csak azóta érdekel, mióta nem kell belőle felelni és zh-t írni...
Az idén újra kezdem az őskort az Ötödikessel, és update-elem magam a XX. századból a Nyolcadikossal (akik az első órán kaptak egy brutális évszámlistát a világtörténelemből, és az első kérdést már nem tudtam: mikor kezdődött az Ókor? Válasz: az írásbeliség kialakulásával, ie. kb 2800...).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése